Felnőtt tartalom. Elmúltál már 18 éves?
Igen | Nem
Álompárban boldogságban évtizedekig

Mire keres Éva?

– Hol hiányzik Éva életéből a társ?

Éva néz rám … csak néz.

– Úgy érzem magam, mint akit csapdába ejtettek. Ezt még senkinek nem mondtam el, most meg feltesz egy kérdést “hol hiányzik”és itt ülök, nem tudok mellébeszélni, nem tudom tereli a témát. Ez egy nagy titok, megígéri, hogy nem mondja el senkinek?

– Meg és figyelmeztetem, minden amit mond felhasználható Éva érdekében.

– Az ágyból hiányzik, mellőlem – néz rám, csendben marad. – Meglepődött? Miért hallgat?

– Hallgatom a folytatást. Itt ül velem szemben egy három gyermekes családanya, kétszeres nagymama, az ágyából hiányzik a társa, az igazi.

– Mi ezen a meglepő?

– Mikor beszélhetünk a szexuális tapasztalatairól?

Eltelt néhány beszélgetés.

– Mint kiderítettük az előző beszélgetéseken, négy éves voltam, amikor először arra ébredtem, hogy édesapám …  mondhatjuk, bővérű volt. Amikor anyám felfedezhette a hasonlóságot, akkortól vert és kiabált, a szavak jó mélyen elültek bennem.

A házasságom alatt alig élveztem, nem mertem kívánni és ezt jelezni, mert azt hittem, bűnt követek el. Elváltam és keresgélek. Ráéreztem a szexre. Az elmúlt társkeresési időszakban 15 férfival volt viszonyom. Tudnék mesélni … de nem ez a lényeg.

Keresem az igazit, aki szeret szexelni, kíván engem, eljuttat a csúcsra, a többi majd kialakul.

– Van még három boldog évtizede. Mit szeretne napközben csinálni a párjával?

– Kirándulni! Mindenféle kirándulást imádok: túrázni a Bükkben, autózni Európában vagy megnézni, másik Földrészeken hogyan élnek emberek.

Aztán együtt inni a reggeli kávét egy szelet keksszel. Délelőtt intézni valamit, délután látogatni az unokákat. Este együtt TV-t nézni és beszélgetni.

– Ugorhatunk az időben előre? Megtalálta Éva az igazit, túl vannak az ismerkedési időszakon, összeköltöztek. Hogyan telik egy hétköznap, hogyan egy hétvége?

– A hétköznapot érintettem, de mondom újra. Reggel felébredünk, én reggeli típus vagyok, fürdő, visszabújás, ciróka-maróka. Ágyba kapom a reggeli kávét és egy kekszet mellé. Hozzásimulok és átbeszéljük a napot. Mindenki megy a dolgára. Lehetőség szerint, valahol a városban bekapunk valamit délben. A délután közös program, unokák, ő unokái, gyerekek kérései, van mindig mit csinálni. Este haza, készítek valami finomat és terített asztalnál vacsora. A beszélgető sarkunkba kucorodunk, mindkettőnknek van egy kényelmes fotelje, egyéni érdeklődés szerint egymás mellett.

Hétvége? Ha egy hónapban gondolkodom, négy hétvége, akkor egy, de lehet kettő hétvége az unokáké. Nálunk vannak, vagy érdeklődésük szerint visszük őket, kirándulunk, tanítjuk nekik élni az életet.

Kettő hétvége a mienk. Ezek más napok, különböznek a hétköznapoktól. Egész nap együtt, egymás mellett. Kirándulás, mozi, színház, koncert, évszaktól függően.

Hallottam olyanról, hogy a pár nagyon szereti egymást és vannak olyan családtagok, akivel hármasban nem megy. Na az ötödik hétvége a hónapból az ilyen családtagoké. Érti mit mondok?

– Szülők, gyermekek, barátok, ismerősi kérések teljesítése, amihez a másik félnek rengeteg energiára lenne szüksége, hogy jól érezze magát.

– Pontosan. S az esetek többségében, sajnos nem sikeres az akarás.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!