– Nem tudom, tud-e segíteni. A férfiakkal nincs problémám, annyi férfit fogok, amennyit csak akarok. Mindig kapcsolatban éltem. Voltak egyéves és több éves kapcsolataim. Kifutok lassan az időből, gyereket, gyerekeket szeretnék. Megtalálom az igazit?
…
– A jelenlegi meghatározás egy szerepet fogalmaz meg, nem egy személyt ír le. Kati azt szeretné, ha a következő férfi az életében az apatárs szerepét töltené be.
…
– Ki legyen a férfi? Milyen tulajdonságok jellemzik?
– Nem tudom.
…
– Indulhatunk az előző társakkal? Velük milyen tapasztalatai voltak? Mi volt az ok, hogy nekik nem szült?
– Muszáj ezt?
…
– Nem szükséges, kezdem érteni. … Tulajdonságok: ne dolgozzon sokat, legyen nemzőképes, ne legyen türelmetlen, akarjon gyerekeket.
…
– Kati egyéniség, nem tud mindenkivel gyereket nevelni. Kivel tud? Ki illik Katihoz? Kati egy és megismételhetetlen.
– Szép volt! Kezdem érteni, miért ragaszkodnak pszichológus úrhoz az ügyfelei
– Miért?
– hagyjuk ezt most, inkább válaszolok. Milyen vagyok én? … Most elmeséljem az életemet?
…
– Ott nem jutottunk jó tulajdonságra, hogy ne legyen gyereke. Az egyedülálló nem fejezi ki, pontosan, amire gondolok. Persze nőtlen legyen, várjon rám, s akarjon gyerekeket, végre! Az ő korában is. Legyen jómódú, családi ház, autó. Ne okozzon gondot évek múlva a családi egyterű autó megvásárlása. Anyagiak? Nem szükséges, hogy nagyon gazdag legyen. A vállalkozásomban tudok pénzt termelni, bár ezt pszichológus úr megkérdőjelezi a gyerekek mellett.
Legyen kezdeményező, keresse a párját, keressen és találjon meg engem. Szeresse a zenét, vigyen koncertekre. Sportoljon, ne legyen pocakja, mi lesz később, tíz – húsz év múlva?
…
Gyereknevelés: vallásos családban nőttem fel, jó lenne, ha eljönne velünk a templomba. A szüleim a polgári élet szabályai szerint neveltek, gyermekeimnek szeretném átadni ezt az életformát. Kimaradt valami?
…
– Mit szól?
– Kicsit selfi-s a mai divatos szóval élve: csak én csak én csak én.
– Ezt most miért mondja?