– Akkor kezdjük?
– Igen.
– Mivel kezdünk?
– Ahol az elődök abbahagyták, ott folytassuk!
– Bemutatkozás?
– Szerintem nem kell.
– OK, legyen úgy, ahogy elgondoltad. Hol hagyták abba a blogot?
– A szívességek, figyelmességek lett volna a következő szerelem megjelenési forma.
– Ühüm, a tegnapi filmben volt erről egy jelent. A leány Valentin napi ajándékot adott a fiúnak. A kedves futómezét kimosta, majd rávasalta a kedvenc számát.
– Emlékszem, a fiú nem örült.
– Hát igen, mint kiderült a leány kedvenc száma került a trikóra és nem a srácé.
– A fiúk semminek sem tudnak örülni.
– A figyelmességekről beszélünk. Szerinted a figyelmesség kiben kelt csodálatot?
– Értelek. Így van ez sok helyen a karácsonyi ajándékokkal, megajándékozlak vele téged, aztán majd én örülök neki.
– Pontosan.
– Akkor mi a figyelmesség?
– Amikor olyan valamit kapsz, amire vágysz és igazán jól esik.
– Mondj egy példát!
– Figyelmesség volt tőlem neked, amikor este megfürdettem a gyerekeket. Említetted, fáj a lábad, elfáradtál aznap.
– Kedden történt … nagyon jól esett, hogy feltehettem a lábaimat és újra elámultam, milyen jó tusfürdő illatuk van a gyerekeknek. Valahogy sokkal illatosabbak, ha te fürdeted őket. Egyenként szaladtak hozzám törülközőben: jött egy baba, egy sportos férfi és egy őszibarack. Nagyon élveztem. Szép este volt, el is felejtettem, hogy fáj a lábam.
– Másik figyelmesség volt a kék ruha. Az minőségileg eltöltött idő, amikor bemegyek veled egy ruhaboltba és választok neked ruhákat. A kék ruhát te találtad, felpróbáltad, nézegetted, aztán visszatetted. Hazafelé menet már sajnáltad, hogy ott hagytuk. Másnap megkaptad, díszcsomagolásban.
– Igen, rendkívül jól esett. Te kapsz tőlem figyelmességeket?
– Persze. Minden nap. A neved alapján Isten ajándéka vagy. Szerintem a küldötte vagy, egy angyal. Figyelsz rám, amikor felébredek. Kedveskedsz a reggeli kávéval. Jobb könyvet vettél a házassági évfordulónkra, mintha én választottam volna. Ismersz, figyelemmel kíséred, min gondolkodom.
– Miben különbözik a figyelmesség és a szívesség?
– Neked miben?
– Én kérdeztem először.
– Mind a kettő a kedvesség egy megjelenési módja. A szívesség inkább tett, a figyelmesség inkább ajándék, tárgyi dolog.
– Amikor megfürdetted a gyerekeket az szívesség volt?
– Jó kérdés! Figyelmességnek mondanám. Figyeltelek és észrevettem, fáradt vagy. Döntöttem, ma én fürdetek. Persze lehet szívesség is. Szívesen megtettem érted.
– A figyelmességben érzek egy kis épp ott akkor-t. A szívességre rákészül az ember, nem?
– De igen, Angyalom!
– Most csak rám hagyod.
– Van jelentősége? A szívességben talán több a segítőkészség, az emberség, a jóakarat. Mit gondolsz a figyelmességről?
– Túl ragozzuk. A figyelmességben udvariasságot érzek és illemet. Figyelmes az a férfi, aki megteszi, amit illik megtenni egy nővel szemben.
– OK!
– Te hogy érzed, kedves Olvasó?